Szeptember végén először haladta meg a 12 ezermilliárd forintot a magyar lakosság állampapír-állománya, de új rekord ide vagy oda, nem a lakosság kezében van a legtöbb államadósság. Érdekes folyamatok zajlanak a befektetési alapoknál is, mivel állományváltozás alapján vezetnek az állampapírokkal szemben idén.
November 9-től indul a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) új sorozata, a 2027/N, amelyben nagy újdonság, hogy az eddigi 1% helyett 1,5% lesz a kamatprémium.
Most lesz csak igazán fájó az államkasszának, és ezzel az adófizetőknek a magyarok állampapír-őrülete, 2024-ben ugyanis az inflációkövető állampapírokra fordított kamatkiadás meghaladhatja az ezermilliárd forintot, míg 2025-ben megközelítheti az 1200 milliárdot. Jövőre fordulhat elő először az, hogy a költségvetés a lakosságnak fizeti ki a legnagyobb összeget kamatként.
Befektetési és megtakarítási tanácsokkal, tippekkel jön november 8-án a Portfolio Investment Day exkluzív befektetői rendezvény!
Egy hét, és jön a Portfolio exkluzív befektetői rendezvénye, a Portfolio Investment Day, amely három fő témára összpontosít: Money, Money, Money. A leggazdagabb magyarok, a legsikeresebb üzletemberek és a legnevesebb befektetési szakértők osztják meg a délutáni rendezvényen piaci, gazdasági és befektetési nézeteiket, gyakorlati tanácsokkal segítenek eligazodni a befektetés és megtakarítás világában. Ne maradj le róla, gyere el Te is!
Augusztus 1-től egy magánszemély legfeljebb 25 millió forintot fektethet forgalmazónként Prémium Magyar Állampapírba, ami elsősorban azoknak lehet hátrány, akiknek csak egy forgalmazónál van értékpapírszámlájuk. Jó hír viszont, hogy családon belül másképp is lehet növelni az inflációkövető állampapír állományát, mutatjuk, hogyan.
Befektetési és megtakarítási tanácsokkal, tippekkel jön november 8-án a Portfolio Investment Day exkluzív befektetői rendezvény!
Csökken az infláció, így hosszú idő után végre beköszöntek a reálhozamok is Magyarországra. Az utóbbi években nagyon kevés olyan befektetés volt, amellyel pozitív reálhozamot lehetett elérni, ami az inflációkövető állampapírra is igaz. Sőt, a PMÁP-ba fektetők idén jókora mínuszt nyelhettek le, de jövőre fordul a kocka, az igazi „hozamkánaánt” pedig 2025 hozhatja el.
Eltűntek a tavasszal látott 14-15%-os hozamszintek a diszkont kincstárjegyek (DKJ) piacáról, ami nemcsak a magyar lakosság megtakarítási szerkezetét, hanem az államadósság-finanszírozást is érintheti: az utóbbi hónapokban láthatóan csökken a háztartások DKJ-kereslete, az alacsonyabb hozamok pedig a bónusz állampapír vásárlására is negatív hatással lehetnek, ugyanis az eddigi csaknem 12% után várhatóan 9% alatti kamatot fizet az előttünk álló három hónapban. Mindez jelentősebb megtakarításokat mozdíthat meg a jövőre már 18% feletti kamatokat fizető prémium állampapír felé, ami állományi szinten nem feltétlenül jelent kiesést az adósságfinanszírozásban, a kamatkiadásokat tekintve viszont nagyon fájó lehet az államkasszának.
Az első három negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2023. évre vonatkozó, szeptemberben közzétett kibocsátási terv 84%-ban teljesült – írja közleményében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Az egyik legnehezebb válságon vagyunk túl - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki a BKIK Nagyvállalati Klub rendezvényén tartott előadást. Úgy vélte, hogy már túl vagyunk a nehezén, és a gazdaság alapszövetei nem sérültek. Szerinte 10 további lépésre lesz szükség ahhoz, hogy Magyarország felzárkózása folytatódjon.
Kijöttek a friss állampapír-statisztikák, ezek alapján augusztus végén már 9460 milliárd hevert forintos lakossági állampapírokban, ami év eleje óta 840 milliárdos állománybővülést jelent. Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a legtöbb lakossági megtakarítás az inflációkövető prémium állampapírban van, azonban a lista további része már tartogat meglepetéseket.
9 nap múlva, október 1-én indul a bankok kötelező lakossági tájékoztatása - derül ki a GFM közleményéből.
Az egész EU-ra kiterjedő háztartási vagyonfelmérés friss adatai alapján a magyarok nettó átlagvagyona a sor végén kullog. Az adatok rávilágítanak arra, hogy a legfelső 10%-ba tartozók átlagvagyona családonként megközelítette a 190 millió forintot itthon, míg a legszegényebbek átlagvagyona 2 millió forint alatt volt. Hasonló vagyoni koncentráció figyelhető meg más európai országokban is, itt viszont érdekes, hogy az életkor előrehaladtával a háztartások átlagvagyona is emelkedik, nem úgy a magyaroknál. Ha ingatlanról vagy kötvényről van viszont szó, ott vagyunk a top 5-ben. A magyarok vagyoni helyzetének kilátásairól is szó lesz a Portfolio szerdai Future of Finance konferenciáján, még nem késő jelentkezni!
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az eredeti 3409 milliárd forintról 4113 milliárd forintra emelte a központi költségvetés finanszírozási igényét a kormány, ezen belül az adósságkezelő több mint 400 milliárddal növelte a lakossági kibocsátási tervet is. A lépést a várakozásokat meghaladó kereslettel indokolják, az eddigi havi értékesítési számok alapján pedig meglehet a kitűzött cél.
Egyre több nyugati országban ébrednek fel a lakossági állampapírok és a lakossági államadósság-finanszírozás fontosságára, legújabban Belgium hirdetett kötvényprogramot a háztartások számára – számol be a hírről a Bloomberg.
Érdekes számokra bukkanhat az, aki a lakossági állampapírok kamatait nézegeti, példának okáért, hogy vannak ma olyan eurós állampapírok, amelyek 10% feletti hozamot kínálnak. Alábbi cikkünkben azt nézzük meg, hogyan jöhetett ez össze, milyen eurós állampapírt lehet még venni lakossági ügyfélként és miért valószerűtlen, hogy a közeljövőben újra találkozzunk 10%-os eurós hozammal itthon. A magyar megtakarítási piac jövőjével foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes eljönni!
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, május végén jogszabálydömping keretében a legváltozatosabb eszközöket jelentette be a kormány arra, hogy a lakosságot és a pénzügyi szektort állampapír-befektetésbe terelje. Ennek része volt az az előírás is a bankoknak, hogy év végéig mutassák be majd az ügyfeleknek, mennyit nyertek volna, ha pénzüket állampapírba teszik, szemben a (legendásan rosszul kamatozó) bankbetétekkel. A tegnap esti Magyar Közlönyben közzétették azt is, hogyan kellene kinéznie ennek az ügyféltájékoztató levélnek, igaz, július 17-én már megjelent hasonló rendelet, minimális változás történt az akkorihoz képest.
180 milliárddal, 9320 milliárdra emelkedett júliusra a forintos lakossági állampapírok állománya, ami gyakorlatilag csak a prémium állampapír keresletének köszönhető. Annak ellenére, hogy júliusban a legtöbb befektetés esetén már élt a szocho, az ez alól mentességet élvező állampapírok nem tudtak több pénzt bevonzani, mint júniusban. Sőt, a lakossági befektetési alapok állománynövekedése ugyanezen időszakban bőven lepipálta az állampapírokét, még a hozamok nélküli, tisztán beáramló pénzek összege is. A témával részletesen is foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance konferenciánkon, nem érdemes lemaradni róla!
Míg korábban 16% körüli kamatokkal is csábított az új Bónusz Magyar Állampapír, pár hónap leforgása alatt ez 12% környékére csökkent, és nagyon úgy néz ki, lesz ez még lejjebb is. Mindeközben vannak olyan BMÁP konstrukciók a piacon, amelyek bőven 17% felett hoznak, tehát többet, mint bármelyik Prémium Magyar Állampapír. Mutatjuk, miért.
Itthon a még mindig magas infláció miatt nem meglepő módon az inflációkövető prémium állampapír a legnépszerűbb lakossági konstrukció, olyannyira, hogy a lakossági állampapír-állomány kétharmada ebben az egy termékben van. Vannak a világ más országaiban is dedikáltan a lakosságnak szóló állampapírok, de olyan inflációkövetőt, mint a magyar, csak kevés országban találni.
Több se kellett a magyaroknak, minthogy bejelentsék: júliustól a megtakarítások és befektetések egy részére szochót kell fizetni. Az MNB friss számai szerint az utolsó, szocho-mentes hónapban százmilliárdok mozdultak meg a megtakarítási piacon, aminek egyértelmű győztesei a befektetési alapok, a nagy vesztesei pedig a bankbetétek lettek. Sok friss pénzt tettek a magyarok állampapírba is, de a DKJ-őrületnek úgy tűnik, vége szakadt.
Aláírták a szerződést a felek.
Kényszer szüli a házasságot.
Védelmet kérnek a felügyelettől.
Az Energiastratégia Intézet szakértői alaposan megvizsgálták a folyamatokat, és összefoglalták a lényeget.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
