Újabb részletek jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy a bankoknak hogyan kell tájékoztatni az ügyfeleiket arról, hogy mennyit buktak azzal, hogy betétben, és nem állampapírban tartották a megtakarításaikat.
Tavaly óta minden hónapban egyre nagyobb és nagyobb lakossági megtakarítások áramlottak Diszkont Kincstárjegyekbe, a május viszont fordulatot hozott: bő másfél év után most először csökkent a magyarok DKJ-állománya. Mindeközben a háztartások állampapír-állománya továbbra is bőven ezermilliárd felett alakul, és a kötvényalapok iránti kereslet is töretlen. Kérdés, mit mutat majd a június, mint az utolsó „békehónap” a szocho előtt. Van azért, amit már tudunk.
Idén eddig nem jártak jól azok, akik a nyersanyagpiacba tették a pénzüket: az árupiaci alapok túlnyomó többsége nem tudott pozitív hozamot felmutatni, amely leginkább a nyersanyagok árának csökkenésével hozható összefüggésbe. Míg tavaly éppen az arany gyengélkedett, és az egyéb áruk adták a hozamok oroszlánrészét, 2023 első hat hónapjában ez a trend megfordult, és inkább nemesfémhez köthető alapok tudtak jó teljesítményt felmutatni. A pozitív hozamot elérő árupiaci alapok között viszont van egy kakukktojás is, amelyik pont nem az aranyár emelkedésének köszönheti a 8% fölötti teljesítményét. Bár az árupiaci alapok túlnyomó többségénél negatív hozamokat láthattunk, jó hír, hogy idén több tényező miatt is van még tér a felfelé való növekedésre az árupiaci alapoknál, így elképzelhető, hogy a hozamok 2023 második felére már némileg jobb összképet fognak mutatni.
Tavaly rájárt a rúd a vegyes alapokra, idén azonban a kedvező kötvény- és részvénypiaci folyamatok már szép hozamokat jelentettek a befektetőknek. A legjobban teljesítő sorozatok között 13% felett volt a legjobb elérhető hozam, de a legjobb alapok többségének teljesítménye minden esetben 10% felett alakult féléves időtávon. Ennek ellenére a kategóriáért valamiért nem kapkodnak a befektetők.
Desktopon és mobilon is elérhetetlen az Államkincstár online lakossági ügyintézési felülete.
Rekord értékesítési számokat hozott a június a kötvény- és pénzpiaci alapok számára, láthatóan sokan igyekeztek még az utolsó pillanatban mentesülni a szocho-fizetési kötelezettség alól. Mindeközben az első félévben látott csökkenő hozamszintek pozitívan hatottak a kötvényalapok teljesítményére, különösen a hosszú kötvényalapok mentek nagyot, 15-16%-os hozamokat is elérve egyetlen félév alatt. A megmaradt pénzpiaci alapok is jól teljesítettek az első félévben, a legnagyobb kötvényalapok pedig elképesztő ugrást mutattak fel a kezelt vagyonukban.
Részletes információkat tett közzé a Pénzügyminisztérium és az AKK Magyarország éves finanszírozási tervének teljesüléséről. A hosszú közleményben egyebek mellett az olvasható, hogy a 2023. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 64%-ban teljesült június 30-ai értéknappal, illetve hogy a forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv is mintegy 65%-ban teljesült. A magyar államadósság 19,5%-a van jelenleg a lakosság kezében. Az ÁKK arra is kitért, hogy június 1 óta 50 bázisponttal csökkent a PMÁP-sorozatok kamatprémiuma.
Van még pár órája lépni annak, aki nem szeretné július 1-től megfizetni a szochót a megtakarításira. Mostani cikkünkben felelevenítjük, mit is kell tudni az új szabályokról, mely befektetések után kell megfizetni az új adót, hol lehetnek kiskapuk, illetve milyen befektetések mentesülnek a jövőben is a szocho alól.
Az eredetileg intézményi befektetőknek szánt Diszkont Kincstárjegy-állomány fele, tehát több mint 1200 milliárd forint a magyar lakosság kezében van, nem csoda persze, hogy az eddigi 13-14%-os DKJ-hozamszintek sokak számára csábítóak voltak. Csakhogy az utóbbi napokban látványosan olvadnak el ezek a hozamok, ezek után pedig jogosan merül fel a kérdés: a DKJ-t vagy a DKJ hozamához kötött, de arra prémiumot is adó Bónusz Magyar Állampapírt érdemes-e inkább megvenni? A múltbéli számok azt mutatják, érdemesebb volt a Bónusz Magyar Állampapírt választani a DKJ helyett. A mostani csökkenő DKJ-hozamok mellett azonban érdemes résen lenni, ha a BMÁP mellett döntünk.
Ma tette közzé friss inflációs jelentését az MNB, amelyben a jegybank az idei és a jövő évi inflációs várakozását is megemelte. Ha igaza lesz az MNB-nek, emelkedhet a PMÁP-pal elérhető kamat is. Sőt, elérkeztünk oda, amikor már 2-3 hónapra is érdemes prémium állampapírban tartani a pénzünket.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország továbbra is vezet az EU-ban: a magyarok kezében van arányaiban a legtöbb államadósság. A lakosság állampapír-állománya és aránya viszont csökkent tavaly, amit részben a MÁP+-ból való kiáramlások magyaráznak. Ezt az év második felében megugró PMÁP és DKJ-kereslet sem tudta kellően ellensúlyozni, utóbbi viszont érdekes változásokat hozott a lakossági lejárati szerkezetben.
A 13%-os szociális hozzájárulási adó (szocho) 2023. július 1-jétől már a lakossági kamatjövedelmekre is vonatkozik, vagyis a 15%-os személyi jövedelemadóval (szja) együtt már 28% adófizetési kötelezettség terhelheti például a betéti kamatokat. A döntés sokakat érint, hiszen a többi külön adózó jövedelemmel szemben, ahol az adófizetésnek van felső korlátja, a kamatjövedelem utáni szocho-t korlát nélkül meg kell fizetni. Az intézkedés a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet idején érvényes, ami egyelőre úgy tűnik, hogy 2023. november 26-ig tart, de azt sem lehet kizárni, hogy újra meghosszabbítják. A már meglévő megtakarítások, valamint a 2023. június 30-ig lekötött betétek és megvásárolt értékpapírok hozama azonban szocho-mentes marad, vagyis a következő pár napban megtakarításainkat még anélkül köthetjük le, hogy érintené őket a szocho-változás, érdemes tehát gyorsan reagálni. A Portfolio Fabriczki Ritát, az OTP Bank Megtakarítási termék- és szolgáltatás menedzsment területének vezetőjét kérdezte.
Olyan vonzó kamatozással forog mostanság a Prémium Magyar Állampapír a magas inflációnak köszönhetően, hogy egyre több magyar megtakarítás áramlik ide, május végén több mint 5650 milliárd forint volt PMÁP-ban. Sőt, minden bizonnyal az eddig is élénk kereslet csak újabb löketet kap azzal, hogy az állampapírok szocho-mentes befektetések maradnak. Csakhogy jön a nyár, és lehetnek olyanok, akiknek a nyaraláshoz szükségük lenne az állampapírban lekötött pénz egy részére. Nem mindegy azonban, melyik PMÁP-ot váltjuk vissza, az alábbi cikkben összeszedjük, mire érdemes figyelni, és adunk pár tippet is.
Továbbra is népszerűek a befektetési alapok a magyar befektetők körében: egy hónap alatt 272 milliárd forinttal nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, ezzel elérte a 10 500 milliárd forintot is. A friss beáramló pénzek szinte teljes egészében kötvényalapokhoz, azon belül is a rövid lejáratú kötvényekbe fektetőkhöz érkeztek a BAMOSZ havi statisztikái szerint. A kormány legutóbbi döntéseinek következtében júniusban várhatóan jelentősen megugrik majd a kereslet, július elseje után viszont alábbhagyhat.
Július 1-től a magyar befektetők szochót is fizetnek a bankbetétek és bizonyos értékpapírok kamata és hozama után. Ha megismétlődik a múlt, akkor több százmilliárd forintnyi megtakarítás is megmozdulhat a bevezetés előtt, de ennek hatása bőven túlmutat majd a nyári hónapokon. Egyértelmű nyertesnek tűnnek hosszú távon az állampapírok, a befektetési alapoknak és az életbiztosításoknak a június hozhat kiugró számokat, a legnagyobb vesztesei pedig várhatóan az amúgy sem sokat fizető bankbetétek lesznek az intézkedésnek.
Jó napot kívánok, az OTP Banktól telefonálok azért, mert banki biztonsági rendszerünkben azt látjuk, hogy Ön megpróbált az elmúlt percekben 78-78 ezer forintot három egymás utáni alkalommal is kiutalni a számlájáról, és le akarjuk ellenőrizni, hogy valóban Ön próbálta-e végrehajtani ezeket a gyanús tranzakciókat – ezzel indította a hívást csütörtökön délután a magát az OTP Bank munkatársának kiadó hölgy egyik gazdasági elemző kollégánk felé a 06-1-488-87-27-es budapesti vezetékes számról. Aztán a fordulatos, egyre gyanúsabb telefonhívás vége az lett, hogy egy férfi csaló rávágta a telefont a kollégánkra, ő ugyanis rájött a furfangos átverési kísérletre, amibe extrém gyanús módon az Államkincstár informatikai biztonsági irodáját is belekeverték. Az eset sok más mellett azért is tanulságos, mert rengeteg magyar lakossági magánszemélynek van az Államkincstárnál lakossági állampapírja az értékpapírszámláján, így a bankszámla-tulajdonosok mellett ők is igencsak pórul járhatnak, ha bedőlnek a csalóknak, hiszen az általuk javasolt pár lépéssel el tudnak jutni odáig, hogy az összes megtakarításunkat ellopják.
Július 1-től nagyot fog változni az élet a magyar megtakarítási piacon azzal, hogy szocho-fizetési kötelezettség keletkezik a legtöbb értékpapír esetében, így a szochóssá váló értékpapírokra júniusban még nagy lehet a roham. A friss számok azt mutatják, hogy jelenleg közel 22 ezermilliárd forintnyi magyar állampapír van a bankok, befektetési alapok és a háztartások kezében, őket fogják leginkább érinteni a nyáron életbe lépő változások. Ha bejön a kormány terve, akkor ebből a 22 ezermilliárdból hamar 24-25 ezermilliárd is lehet. A lakosság mindeközben már több mint 1000 milliárddal növelte állampapír-megtakarításait, de a kötvényalapok állománya is több mint 600 milliárddal nőtt idén áprilisig.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Mostani cikkünkben összeszedtük, hogy mi várható az egyes megtakarítási termékek adózását tekintve a július 1. utáni időszakban, és melyek azok a befektetések, amelyek a jövőben is mentesülnek a szocho alól.
2023. július 1-től az állampolgároknak a személyi jövedelemadó köteles kamatjövedelmeik után – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg szociális hozzájárulási adót (a továbbiakban: „szocho”) kell fizetniük. Abból a célból, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy mely megtakarításokra illetve befektetésekre vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kiadott egy értelmező közleményt.
Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese és a Bankszövetség alelnöke szerint sérül a versenysemlegesség a magyar piacon a kormány múlt éjjel hozott, megtakarítási piacra vonatkozó döntései miatt – a szakember erről a Portfolio Financial IT 2023 konferenciáján beszélt.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Örülhet neki a tech szektor?
Úgy látszik, nyaralnak a lakossági befektetők.
A jegybank cikkében nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
Joe Biden visszalépését követően.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
